Amikor úgy érzed, nincs tovább

Amikor próbálsz folyamatosan lélegezni, nehogy megfulladj… Igyekszel túlélni egy percet, hogy aztán ugyanezt tedd egy következővel és megint egy következővel… Túlélsz egy órát, egy napot, egy zaklatott éjszakát, s mindezt azért, hogy a következő átkozott reggel az egészet kezd elölről… Eltelik egy hét, kettő, egy hónap, esetleg évek és már nem hiszed, hogy menet közben valahol legalább a reményt visszakapod, hogy ennek az egésznek van értelme… Egy kívülálló mondhatja, hogy feladtad, elhagyod magad, de ez nem igaz, mert Te minden erőddel azon vagy, hogy túléld… ha feladnád, akkor egyszerűen csak lefeküdnél, és abbahagynád a lélegzést…