Ezt találtam ma...
Költészetnek talán nem nevezném az esetlen szófordulatokat, de teljes mértékben átérezhető a fájdalom, a szenvedés a kilátástalanság...és a nincs miért folytatni fíling.
Írta Namiyo
Miért fáj?
Régóta nem éreztem így senki iránt sem
Már elfelejtettem mit is jelent a szerelem
Vágytam arra, hogy érezzek valamit
Vágytam arra, hogy szeressek valakit
Vágytam arra, hogy legyen kiért élnem
Vágytam arra, hogy legyen ki iránt éreznem
Már bánom, nem kellett volna ezt kívánnom
Elfelejtettem, hogy a szerelemmel együtt jár a fájdalom
Fáj, hogy kit szeretek nem lehet az enyém
Szívem darabokra tört és kihunyt a fény
Feladtam, vége lett reményeimnek
Nélküle nincs értelme az életemnek
Fáj, hogy nem lehetek vele,
Fáj, hogy nem az enyém a szíve.
Miért fáj, ha nincs velem?
Miért fáj, ha szeretem?
Miért fáj, ha ránézek?
Miért fáj, amit érzek?
Miért fáj, ha nem néz rám?
Miért fáj, ha nem szól hozzám?
Miért fáj ennyire?
Mert nem tudok élni nélküle?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése